Ajándékozási szerződés vagy adásvétel?
Mikor érdemes ajándékozási szerződést kötni adásvétel helyett?

Az ajándékozási szerződés és az adásvételi szerződés első ránézésre hasonló jogi eszközök: mindkettővel tulajdont ruházunk át, gyakran ingatlan vagy nagyobb értékű vagyontárgy kerül a középpontba. A lényegi különbség azonban az ellenértékben rejlik. Adásvételnél a vevő fizet, ajándékozásnál viszont a megajándékozott ellenszolgáltatás nélkül jut a dologhoz. Éppen ezért nem mindegy, hogy egy adott élethelyzetben melyik szerződéstípust választjuk, mert az adózási, illetékfizetési, öröklési és akár családjogi következmények is eltérőek lehetnek.
Ajándékozási szerződés tipikusan akkor jön szóba, ha a felek között szoros személyes kapcsolat áll fenn, és a tulajdonátruházás célja nem üzleti, hanem családi vagy érzelmi jellegű. Ilyen lehet például, amikor szülő a gyermekének lakást ad, nagyszülő az unokáját szeretné támogatni, vagy házastársak, élettársak rendezik egymás között a vagyoni viszonyokat. Ilyenkor gyakran nem reális, vagy nem is kívánatos, hogy a megajándékozott tényleges vételárat fizessen, ezért az ajándékozás fejezi ki legjobban a felek szándékát.
Fontos szempont az is, hogy az ajándékozásnak vannak speciális jogi szabályai. Bizonyos esetekben az ajándék visszakövetelhető, például ha a megajándékozott súlyosan hálátlanul viselkedik, vagy a szerződéskötés után a megajándékozó létfenntartása veszélybe kerül. Ez olyan biztonsági szelep, amely adásvételnél nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor az ajándékozásnál is szükség van írásbeli szerződésre, különösen ingatlan esetén, és a földhivatali bejegyzéshez is megfelelően megfogalmazott okirat kell, ügyvédi ellenjegyzéssel.
Adózási,- és illetékfizetési szempontból sem mindegy, hogy ajándékozunk vagy adásvételt kötünk. Közeli hozzátartozók között – a mindenkori hatályos jogszabályok szerint – gyakran kedvezőbb vagy akár illetékmentes lehet az ajándékozás, míg adásvételnél általában vagyonszerzési illetékkel kell számolni. Ugyanakkor, ha a felek valójában adásvételt akarnak leplezni ajándékozásnak álcázva, az adóhatóság ezt kifogásolhatja, és komoly jogkövetkezményekkel járhat. Ezért mindig a valós gazdasági tartalomnak megfelelő szerződéstípust kell választani.
Öröklési tervezésnél az ajándékozási szerződés gyakran tudatos eszköz: a szülők még életükben rendezik, ki melyik ingatlant vagy vagyontárgyat kapja, így elkerülhetők a későbbi örökösi viták. Ugyanakkor figyelni kell a kötelesrész szabályaira, mert a halál előtti ajándékozások egy része beszámítható a kötelesrész alapjába. Ha valaki egy örököst teljesen ki akar hagyni, pusztán ajándékozással nem biztos, hogy eléri a célját, ezért ilyen helyzetben különösen fontos a jogi tanácsadás.
Ajándékozási szerződés akkor is előnyös lehet, ha a megajándékozott hitelt szeretne felvenni, és ehhez saját tulajdonú ingatlanra van szüksége. Ilyenkor a szülő például ajándékozással ruházza át a lakást vagy annak egy részét, így a gyermek már tulajdonosként tud banki finanszírozást igénybe venni. Fontos azonban, hogy a bankok sokszor vizsgálják az ajándékozás körülményeit, és előfordulhat, hogy bizonyos időnek el kell telnie a szerzés és a hitelfelvétel között.
Nem érdemes ajándékozási szerződést választani, ha a felek között valójában piaci jellegű ügylet zajlik, vagy ha a megajándékozó a jövőben bármilyen ellenértéket várna el (például tartást, gondozást, ápolást). Ilyen esetekben inkább tartási, életjáradéki vagy adásvételi szerződés lehet a megfelelő forma. Szintén körültekintést igényel, ha a megajándékozó jelentős tartozásokkal rendelkezik, mert az ajándékozás a hitelezők kijátszásának minősülhet, és a szerződés megtámadható.
Összességében ajándékozási szerződést akkor érdemes kötni adásvétel helyett, ha a tulajdonátruházás célja egyértelműen ajándékozás, a felek között szoros személyes kapcsolat áll fenn, és az adózási, illetékfizetési, valamint öröklési szempontok is ezt a formát teszik kedvezőbbé. Mivel minden élethelyzet más, a konkrét döntés előtt célszerű vagy ügyvéd segítségét kérni, aki a részletek ismeretében tudja megmondani, hogy az adott esetben az ajándékozás vagy az adásvétel szolgálja jobban a felek érdekeit.